2013. március 12., kedd

Aranyszemű fátyolka (Chrysopa perla)



Az Aranyszemű fátyolka a „recésszárnyúak” rendjébe tartozó hasznos kis rovar. „Hatalmas” szárnyaival együtt jó egy centiméteres. Gyakran látni alkonyatkor, vagy a fény felé repülni. A lárvája kifejezetten ragadozó életmódú, és főleg levéltetveket „fogyaszt”. A képen látható kifejlett állapotú imágó már csak nektárral, vagy a tetvek által kibocsátott mézharmattal táplálkozik. Nagyon szép, félgömb alakú szemei vannak, amelyek szivárványosan csillognak (innen a neve). A fotómontázson „telelő” állapotú egyed szerepel, így a színe már nem a nyári szín, akkor sokkal zöldebb. Feltétlen kíméletet érdemel!
Mindegyik rész-kép rétegsorozattal készült.

2013. március 3., vasárnap

Mezei iringó (Eryngium campestre) magok

A Mezei iringó (népiesen Ördögszekér) gyomnövény, gyógynövény és dísznövény is egyben.
Főleg száraz helyeken, legelőkön, pusztákon, meleg laza talajokon él. Dekoratív növény, bár erősen tüskés. A magja is dekoratív - pláne így "kirakva" kerék-formára. A magvak mindkét oldala látható. Egy-egy mag mérete a nyúlványaival együtt 6-7 mm.  Sztereomikroszkópos felvétel.

A Konkoly (Agrostemma githago) érdekes magtermése

Ritkaság, de a konkoly - védett gyomnövény! Rendkívül érzékeny a gyomirtó szerekre, így napjainkban ritkábban található. Toktermése, benne a magokkal felülről van fényképezve, ill. külön egy mag, amelynek felülete érdekesen bütykös. A magok mérete 3-4 mm, és ezek - mérgezők!
Sztereomikroszkópos felvételek.

2013. március 2., szombat

"Virágcseppek"

Kicsit "elvont" témát tettem fel, de ez is mikroszkópos felvétel!
Alul egy virág, fölötte meghatározott távolságban egy üveglap, azon víz vagy olajcseppek, s ebben visszatükröződnek élesen a virág egyes részei. A  lényeg, hogy a fókusztávolságot pontosan be lehessen állítani. Ez a sztereomikroszkóppal történik.

 

2013. február 3., vasárnap

Lódarázs (Vespa crabro)



A lódarázs nem veszélytelen rovar! Allergiás reakció esetén bele is lehet halni több csípésükbe. A képen látható dolgozó jó két és fél centis, a királynőjük 3,5 cm is lehet.
Társas állat, itt is vannak dolgozók, herék, és nőstények (királynők). Télen csak a megtermékenyített nőstények maradnak fenn, minden többi egyed elpusztul. Tehát minden évben új generáció alakul ki, új, általuk épített fészkekben, főleg erdőkben, de napjainkban már az ember környezetében is előfordulnak! Mozgékonyak, kiváló repülők.
Ragadozók, zömmel más rovarokkal (pl. gyakran méhekkel) táplálkoznak, ősszel gyümölcsökkel is. A lódarazsak a potrohuk végén lévő tövis-szerű, hosszú, hegyes fullánkjukat a döfés után vissza tudják húzni, tehát a szúrásba nem pusztulnak bele – mint pl. a méhek. A lódarázs hazánkban nem védett, a fészkek és az egyedek elpusztítását (ahol indokolt) igen körültekintően kell elvégezni (este, v. esős hideg időben).
A fotó sztereomikroszkóppal és rétegfelvételezéssel készült.

2013. február 1., péntek

"Százlábú"



A képen egy Légyölő pókszázlábút láttok (Scutigera coleoptrata), annak is az elülső részét, mert az egész nem fért be a mikroszkóp látókörébe (mintegy 2 cm-es). 15 pár lába, igen hosszú csápjai vannak. A tor és a potroh-szelvényei nem különíthetők el. Télen a lakásokba is behúzódik, fénykerülő, és rendkívül fürge mozgású. Nem egy „szépség”, de hasznos, ragadozó életmódú, legyeket, egyéb rovarokat fogdos. Méregmirigyei vannak, marni is tud, de nem kell tartani tőle, mindig menekül az ember elől. (Az emberek meg rendszerint irtóznak tőle…)
A fotó rétegfelvételezéssel készült.

2013. január 30., szerda

A fűzfa lisztharmat ivaros szaporítóképlete



A mikrofotó a fűzfa lisztharmat-gombájának ivaros termőképletét (ún. kazmotéciumát) mutatja be a jellegzetes, ugyanakkor igen dekoratív függelékeivel A gömb alakú ivaros úton képződött szaporítóképlet (amelyben a tömlőspórái fejlődnek) a szabad szemmel való láthatóság határán van, azaz kb. 200-250 mikrométer.
A  fotó átvilágítós fénymikroszkóppal készült.